2011.10.20.

Kételkedők figyelmébe!

.........Nem statisztikákat, és kutatások eredményeit szeretném felsorakoztatni, azoknak akik nem biztosak e módszer hatásosságában, csupán személyes tapasztalatomat osztanám meg. Az én kisfiam itt, a kolozsvári Montessori iskolában tanult két évet (1-2 osztály), ez év szeptemberében Miskolcon, egy hagyományos általános iskolában folytatta a tanulást. Pár hét elteltével érdeklődtem a tanítóknál, tapasztaltak e valamit a másféle tanítási módszerből. Csak pozitív visszajelzéseket kaptam: az én gyermekem az, aki kiáll, és előadja a gondolatait, ő az, aki kitalálja a megoldásokat egy-egy csoportos probléma felvetésénél, tehát kommunikatív és együttműkodő, vannak ötletei, több szemszögből látja a problémákat, nem ijed meg ha nehézségekbe ütközik. Mindemellett a tárgyi tudásával is rendben van minden, csupán egy dolog maradt el, a szorzótábla, amit itt 2. osztályban tanultak, de ezt már pótoltuk is. Ebben az iskolában rengeteget kell tanulni, de én úgy látom eddig sem maradt le semmiről, őszintén szólva tartok attól hogy ezzel az értelmetlen hajszával teszik utálatossá a tanulást. Szerencsére ez eddig nem látszik, mert ellenben több osztálytársával, ő boldogan hozza haza a szorgalmi feladatokat. Mindemellett hiszem, hogy ez a két év nem múlik el nyomtalanul, és erős alapokat kapott az élethez, mert igen ez az iskola az életre neveli gyermekeinket, nem csak tárgyi tudást ad, annál sokkal többet, olyan kiegyensúlyozott boldog gyermekeket kapunk, akikre bátran büszkék lehetünk!

Köszönjük a Montessori Iskolának

2011.02.21.

Nyílt napról

Emlékszem az első nyílt naphoz hasonló élményemre, ahol kíváncsian figyeltem, hogyan tanul Dani fiam. Akkor is csodálkozást keltettek bennem az addig még ismeretlen eszközök, amivel olyan egyszerűen és érthetően megtanulhatóak az addig bonyolultnak hitt dolgok, legyen szó nyelvtanról, matematikáról, vagy akár természettudományokról. Az érzés ma sem változott, ez az alkalom ismét megerősített abban, hogy a lehető legjobb iskolát választottam kisfiamnak két évvel ezelőtt, amikor kissé félve érkeztünk Kolozsvárra. A hagyományos iskolatípust már rég elvetettem, nem akartam elvenni Danitól a gyermekkorát, hogy olyan terhet rakjak rá, amitől majd megutálja a tanulást, azt akartam, hogy önálló gondolkodása legyen és ő maga jöjjön rá az összefüggésekre. Meglepve tapasztaltam, hogy gyermekem keményen tanul, a különbség csak az, hogy eredendő kíváncsisára építve, élvezettel teszi, és ő az, aki vágyik a tudásra. Valamint a személyre szabott oktatásnak köszönhetően önbecsülése sem csorbul, hiszen mindenki a saját képességeihez mérten haladhat. Ebben az iskolában a tudáson kívül egy másik különleges dolgot is kaptunk: azt az érzelmi biztonságot, ami elengedhetetlen a nyugodt tanuláshoz és a kiegyensúlyozott fejlődéshez. A magas szintű erkölcsi nevelésről sem szabad megfeledkezni, hiszen az iskolában fontos szerepet kap a vallás is.
Minden szülőnek csak ajánlhatom, aki arra vágyik, hogy gyermeke megkapja azt a figyelmet, amitől különlegesnek érezheti magát, ha szeretné, hogy kreatívan gondolkodjon, és egészséges felelősséggel gondolkodó személyiséggé fejlődjön.
De vajon ki ne szeretné mindezt megadni gyermekének?
Úgy gondolom, ezt az élményt meg kell tapasztalni minden szülőnek, aki csemetéje jövőjét tervezgeti. Ha ezt a nyílt napot elszalasztották, a következő alkalmat ne hagyják ki, biztosan lesz még lehetőség betekintést nyerni az iskola életébe!
Ezúton szeretnék még köszönetet mondani a tanároknak az elhivatottságukért, és hogy ilyen türelemmel-szeretettel tudnak napról napra újat nyújtani a diákoknak! Persze a vezetés is megérdemli a dicséretet, azért a kitartásért, amellyel immár 11. éve működteti az iskolát!


Mindannyiunk nevében is köszönöm!

K.R.
Vissza a főoldalra